Üdv, itt az Ever been !

Tóth Gáborné a nevem

By 8:14


 -Szia, iksz ipszilon vagyok
- Üdv, Adri! – Mondom mindig. Kezet fogtunk, s a gyűrűs ujjam nyilván fel sem tűnt.
Viszont a hivatalos nevemen, csak a hivatalban nem érnek rá csodálkozni.

Jól értettem, Tóth Gáborné? Férjnél vagy? Nem vagy ehhez túl fiatal?Hány éves vagy? Miért vetted így fel a férjed nevét? Miért vetted fel a férjed nevét? Mióta vagy házas? Nem gondolod, hogy ez így túl maradi? – Hangzanak a kérdések folyvást, s én már a NEM koptatom tovább a számat. Ez lett a nevem, mert így láttam jónak. Neked továbbra is Adri vagyok, szia!

Látod, nem egy fehér hajú nyugdíjas vagyok, és nem a futószalag szerű napjait élem. Az ágyam nem azért vet ki magából korán reggel, hogy téged idegesítselek a buszon a húzós kocsimmal piacra menet, éppen amikor te suliba/munkába mész. Én is egy arc vagyok, az arctalan tömegben, aki valahol a közelben szorongatja a kapaszkodót. Vagy mégsem?

Talán tényleg annyi idős vagyok, mint a nevem, de az elveim még annál is régebbiek. A házasságba vetett őszinte bizalmam alapjait még az ókorban fektették le. Valamikor Jézus idejében… Szerződés helyett szövetségként gondolok rá, mert hiszem, hogy nem “csak egy papír”, a monogámia nagyon is embernek való, és az igen, igenis boldogító. Ha a teljes nevemre vagy kíváncsi, bátran felvállalom, hogy oldalborda lettem!


Tóth Gáborné vagyok. Van egy Tóth Gábor, akihez tavaly hozzámentem, és míg élek az ő né-ja leszek, akármi(t) is ér (el) az életben. Ha ő  kőműves lenne, én kőművesné lennék, ha grafikus, hát grafikusné. B. Adrienn voltam egyedül, aztán elvett, és a közös életünk a nevemmel együtt bekebelezett. Nem szűntem meg Adrienn maradni, ő nem szűnt meg Gábor maradni. Maradtunk, akik mindig is voltunk, miközben tanulgatjuk hogyan változzunk együtt. Ő a Monsieur, aki mellett Madammá váltam, vagy ha úgy tetszik, Ádám, akinek én lettem Éva.

Tóth Gáborné a nevem. Akár maradi, akár nem…


T. G. Adrienn

You Might Also Like

0 megjegyzés