Szabadság, szerelem (kritika)

Andrew Vajna és Joe Eszterhas 2006-ban, az 56-os forradalom 50. évfordulójára készült Szabadság, szerelem c. filmje testközelbe hozta a forradalmat.


A korszerű, igényes filmes megoldások jellemezte film főszerepeiben, olyan ismert magyar színészeket láthatunk, mint Fenyő Iván, Dobó Kata, Csányi Sándor és Gesztesi Károly. Címét Petőfi Sándor azonos című verséből kölcsönözte.

Ma, a rengeteg akció dús, szem kápráztató, lövöldözős filmek világában talán el sem tudjuk képzelni milyen lehetett akkoriban fiatal egyetemistának, tanárnak, egyáltalán embernek lenni Magyarországon. Milyen helyzet lehetett az, amikor a személyes, és a nemzet szabadsága részben azon is múlik, hogy neked vagy nekem sikerül-e még egy golyó elöl elhajolni, hogy még egy tankot felrobbanthassunk a következő utcában. Pedig ez nem csak egy Hollywood-i producer sok millió dolláros ötlete, hanem a nagy- és dédanyáink, apáink igaz története, amit e film által kicsit mi is átélhetünk.




























A film, a forradalmat a vele párhuzamos melbourne-i olimpiával együtt dolgozza fel. Hiába volt a sport még akkoriban is aránylag békés terep, a sportolók a kommunista vezetők, és a nép által is megbecsülésnek örvendtek, a történtek rájuk is nagy hatással gyakoroltak. Szabó Karcsi, (a fiatal válogatott vízilabdás) pillanatok alatt az összecsapások sűrűjében találta magát Viki, a műegyetemisták tagjának társaságában. Jelen volt a főbb események helyszíneinél, mint a Bem szobor, a Parlament, és a Rádió. Kettejük ellentétei, a családi hátterükből, és személyes vágyaikból fakadó külső-belső vívódásaik által betekintést kaphatunk a legkülönbözőbb emberek életébe, és forradalomhoz fűződő viszonyába. Rengeteg fiatal halni is kész volt az ügyért, az eszméért, a haza szabadságáért, és kézzel-lábbal küzdött a szovjetek ellen, míg mások csupán hallgatólagosan helyeseltek, megint mások egyedül a családjuk biztonságáért aggódtak. Falk Viktória a megtört szívű, kezdetektől fogva elkötelezett szabadságharcos kemény páncélját vetkőzte le, Karcsi a pólósok kivételes kényelméből bújt ki, és együtt találkoztak egy elmaradhatatlan ágyjelenetben.

- Most az egyszer gyere velem, és miénk lesz az egész világ!
- Nem megyek veled sehova!
- Egy nő miatt?!
- Nem! Azért, mert én itthon vagyok, és nem nekem kell elmenni! Erről szól ez az egész!

- hangzott a párbeszéd a két vízipólós pesti srác között. Mi sem foglalhatná magába ennél velősebben a forradalom fő mozgató rugóját? Sokan voltak bár, akik félelemből belenyugodtak az elnyomásba, vagy még támogatták is a pártot, a magyarok nagy része azonban nem akarta átengedni otthonaikat a szovjeteknek, életüket és javaikat a kommunista eszméknek, és ezért tettek is.
























Míg a budapesti utcákon a nemzet haláltusáját vívta a szovjet tankok ellen, a magyar olimpiai csapat, (revansot véve a korábbi elcsalt mérkőzésekért) hazájukért harcolt a szovjet csapat ellen a medencékben, és fényes győzelmet aratott felettük. Ahogy Karcsitól hallhattuk, ezúttal:

“heten hét ellen, ahogy azt kell”.

------

A téma kidolgozottságát, történetét, és hangulatát tekintve -bár tudván tudom, hogy nem igazságos az összehasonlítás a műfaji különbségek miatt sem- mérföldekkel maga mögé utasította a majdnem ugyanakkor megjelent musicalfilmet, az 56 csepp vért, holott ahhoz hasonlóan a film is egy szerelmes történeten át mutatja be az eseményeket.


Nincsenek megjegyzések:

Üzemeltető: Blogger.