Üdv, itt az Ever been !

Mark Twain: Egy jenki Artúr király udvarában (Értékelés)

By 6:14 , , , , , ,

Mi sülhet ki abból, ha egy meglehetősen heves vérmérsékletű amerikai iparmunkás hipp-hopp a sötét középkorban találja magát? Tragédia vagy komédia?
Nos, nézőpont kérdése…



Kinek ajánlom a regényt?

Akik értékelik a szarkasztikus humort és nem átallanak fenntartással kezelni a lovagi kultúra megannyi furcsa törvényét.

Kinek semmiképp sem ajánlom a regényt?

Akik megrögzött hívei a katolikus egyház intézményének, valamint szívből rajonganak az Artúr király legenda minden mozzanatáért.

Szinopszis:

A történet egy 19. századi amerikai fiatalemberről szól, aki fegyvergyárban dolgozik. Egy verekedésben a fejére mért erős ütéstől egy időre eszméletét veszti, és amikor magához tér, a 6. századi Angliában, Artúr király korában találja magát. A helyzet egyszerre komikus - maga sem érti hogyan történhetett mindez -, szinte gyermeki együgyűséggel viselkednek vele szemben, másrészt veszélyes, hiszen egy lovag fogságába kerül, és hamarosan a kivégzés veszélye fenyegeti. XIX. századi tudása azonban megmenti.
Hamarosan a király első minisztere lesz, és mindenki csak úgy emlegeti: a Főnök. Technikai ismereteit felhasználva modernizálni próbálja az országot. Végső célja a köztársaság államformáját bevezetni. Számos technikai és közéleti újítást vezet be. Szembekerül Merlinnel, a király udvari varázslójával, és vereséget mér rá. Ezután kalandot keresni indul egy Sandy nevű szolgálólánnyal, aki később a felesége lesz. Útja során lovagi hírnevet is szerez magának.
Hazatérése után ő és Artúr király álruhába öltöznek és vándorútra indulnak. Ám az álruha miatt senki nem ismeri föl őket, és hamarosan fogságba esnek, majd eladják őket rabszolgának. Új szerepüknek köszönhetően a király is megismeri az igazi rabszolgák sorsát és szenvedéseit.
Hamarosan azonban háború tört ki az országban a király és Lancelot között. A harc során a király is elesik, majd az egyház veszi a kezébe az irányítást, és egyházi átok lép érvénybe, amely kiterjed a jenkire is. A jenki és hívei elektromos áram segítségével győzelmet aratnak, ám a jenki ezután Merlin bűbája miatt mély álomba merül, és csak 13 évszázad múlva ébred föl ismét, a jelenben. Történetét kevéssel a halála előtt „elmeséli az írónak”, aki maga sem tudja, miként vélekedjen annak valóságosságáról.


Előzetes benyomás:

Előjáróban mindenképp el kell mondanom, hogy mivel nekem az összes ismert Mark Twain mű, - mint, Huckleberry Finn kalandjai, Koldus és királyfi - ezidáig mind kimaradt, ezért az író stílusa számomra merőben új volt.

A hihetetlen iróniával és szarkazmussal átitatott szatíra hol megnevettetett, hol valósággal levett a lábamról, holott alapjában véve nem szeretem a kalandregényeket. Mondanivalójától függetlenül a Gulliver utazásai volt az egyik “legrosszabb” könyv számomra, amit valaha olvastam, az “Egy jenki Artúr király udvarában” viszont a kedvenceim közé került. Eleinte nem tudtam mire számíthatok a cím alapján, mert regényből készült filmet (hál’Istennek) szintén sikerült messze elkerülnöm.

Értékelés:

A szóban forgó regény volt valószínűleg az alapja az olyan bugyuta időutazós, középkorbavisszakerülős filmnek, mint a Jöttünk láttunk visszamennénk és a Gagyi lovag. Az embert régóta foglalkoztatja a gondolat, hogy mit kezdhetnénk a mai tudásunkkal egy visszamaradottabb korban, és Mark Twain élethű képet festett erről. A huszonegyedik századból visszatekintve felfoghatatlan, hogy milyen brutális és logikátlan törvények uralkodtak akkoriban, éppen ezért dicséretre méltó a jenki karaktere, akit igazán megkedveltem. Páratlan talpraesettségével, higgadt és józan gondolkozásával reménytelen helyzetekből is ki tudta vágni magát.

A másik észrevételem azonban nem igazán a jenki további dicséretére, inkább kortársaink szégyenére fogható fel. A jenki irigylésre méltó tudással rendelkezett az élet több területéről, mint a politológia, közgazdaságtan és egyéb tudományok, ami szerintem egy idealizált kép a modern emberről. Sajnos ma már a taníttatásunk messze nem ilyen széleskörű és őszintén kíváncsi lennék, hogy bárki más a jenki helyében milyen eredménnyel végzett volna egy ilyen utazáson, mint az övé. Azt hiszem mindannyian feltehetnénk magunknak a kérdést, hogy mi mennyire lettünk volna a helyzet magaslatán?




You Might Also Like

0 megjegyzés