A szolgálólány meséje 2. évad - A keresztényellenes propaganda folytatódik

A keresztényellenes propaganda újabb méreteket öltött - a feminizmus népszerűsítésén túllépve A szolgálólány meséje az LMBTQ és az iszlám vallás szócsöve is lett. 




A Margaret Artwood által megírt történet az első évadban véget ért, ezért én - és gondolom sok ezer nézővel együtt világszerte - nagyon vártam, mit hoznak ki a készítők a folytatásból. Az első részek azonban nagy csalódást okoztak.

Nem tudom, kinek okozhatott izgalmas perceket az akasztófás jelenet rögtön az elején, hiszen annyira egyértelmű, hogy a szolgálólányokat, a szépen felépített társadalmuk tartóoszlopait nem fogják elpusztítani, különösen nem egyszerre, egy időben, és különösen nem egy terhes nőt. Egy pillanatig sem tudtam aggódni értük. 
Persze megértem, hogy a diktatúra kemény kegyetlenkedéseit továbbra is, újra és újra szemléltetni kell, mielőtt a kedves néző elfelejti, milyen kemény is ez a Gilead, na meg a keresztények...  

Az előzetesekből már hónapokkal ezelőtt kiderült, hogy az első évadban megismert leszbikus Emily, a folytatásban is szerepet fog kapni, s ennek meg is lett a magyarázata: a gyarmatokon, a sugárfertőzéstől megbetegedett és élve bomladozó halálra és munkára ítélt egyetemi professzor életén keresztül gyönyörűen lehetett érzékeltetni a "maradiság" és a konzervativizmus veszélyeit a melegekre nézve. Ennél is szebb, hogy az ő személyében nem csupán egy ártatlan nő áll szemben az elnyomókkal, hanem egy professzor, egy biológus, akit nem hagynak tanítani, kibontakozni és élni a nemi identitása miatt. 

Egyébként kíváncsi leszek mit hoznak ki a gyarmatos szálból, de mindenesetre pozitív és logikus fejleménynek tekinthető, hogy végre megismerhetjük a társadalom más rétegeit is, amelyek a könyvben említésre kerültek ugyan, a sorozatban egy képsort sem kaptak még.
A folytatás első részei meglehetősen vontatottra sikerültek, amikor valami "izgalmas" történt, az is valószínűtlennek hatott, mint Offred szökése. 




Ahogy néztem a részeket, és sorra vettem kikkel kell ma nagyon mélyen együtt érezni az ellenük irányuló üldöztetés miatt, előjöttek ugye rögtön az abortusz párti feministák, immár az LMBTQXYZ közösségek és azt vártam, hogy vajon mikor kerül asztalra, vagy inkább úgy mondom színre (haha) a rasszista kártya, de helyette valami sokkal aktuálisabbat kaptam. Amikor Fredé, vagyis Offred szökés közben egy kedves vegyes családnál bujkált, az ágy alól hirtelenjében előkerült egy muszlim imaszőnyeg, no meg a Korán. Ki gondolta volna, hogy amikor a bevándorlás menthetetlen károkat okoz Európa szerte és a muzulmán menekültek sorban erőszakolják és ölik a keresztényeket és zsidókat, valakinek valahol az a legfontosabb, hogy ennek éppen az ellenkezőjét hangsúlyozzuk?

A szolgálólány meséjében mindenki, aki a szájára veszi a Bibliát, azzal érvel vagy aszerint próbál élni, - mint mondjuk Luke első felesége, akit a főhősnővel csalt - mindről kiderül, hogy romlott, megátalkodott, de mindenképpen képmutató. A Biblia szavait úgy forgatják ki és vissza, ahogy kedvük tartja, azt ragadnak ki belőle és úgy magyarázzák, ahogy nem szégyellik, hogy minél hiteltelenebbé váljon. 




Úgy gondolom, hogy az életünk és a világ valamennyi részére vonatkozóan helye van a kritikának - az egyházkritikát is beleértve - és a legkevésbé sem vagyok elfogult, ami a különböző gyülekezetek, szervezetek munkáját és egyéneket illeti. Azonban úgy gondolom, hogy a fentiek megítélése nem tekinthető a mi - vagyis az ember - osztályrészéül, mert csakis Isten ítélheti meg mi tetsző számára és mi nem az, másrészt, ha még ítélkezésre is vetemednénk, egy ilyen kiforgatott liberális rémálom, mint amit ez a sorozat képvisel, semmiképpen sem lehet elfogadható. 

(Képek forrása: 24.hu; Sorok között blog)

Nincsenek megjegyzések:

Üzemeltető: Blogger.