C. S. Lewis - Narnia krónikái - A ló és a kis gazdája

Bár a harmadik fejezetben kicsit eltávolodunk a Pevensie testvérektől, a Narnia krónikái így is elég izgalmas fordulatot tartogat a figyelmes olvasó számára!


Fülszöveg

Narnia… ahol egyes lovak emberi nyelven beszélnek… ahol az árulás ellenére a sors beteljesül. Két, mindenre elszánt szökevény találkozik, s egyesítik erőiket. Eleinte ugyan csak zord és kiszolgáltatott életük elől menekülnek, ám hamarosan egy szörnyű viadal kellős közepén találják magukat. Ez a csata dönti el sorsukat és Narnia sorsát is.

***

Értékelés

Még mindig nem értem, újra és újra elámulok, amikor valaki a Narnia krónikáit a Bibliát figyelmen kívül próbálja értelmezni. Kereszténynek sem kell lenni ahhoz, hogy felfedezzük a teljesen egyértelmű utalásokat, ám amikor a szerző szó szerint is idéz a Könyvek Könyvéből mindennek letagadhatatlan bizonyítékát tárja elénk. Például itt:

– Vagyok, aki vagyok – válaszolta a hang, és a föld szinte belerendült.

Lehet, hogy már említettem, de még mindig tetszik, ahogy az író minden részben Istent/Jézust más-más aspektusban mutatja be. Láttuk már a világ Teremtőjeként, az ember Megváltójaként és most a temetőben játszódó részben újabb tulajdonságát ismerhetjük meg. Mindig úgy jelenik meg az ember életében, ahogy éppen szüksége van rá. Jézus volt az a kiscica, aki a testével melegítette a kisfiút a hideg éjszakában, de ő volt az oroszlán is, aki távol tartotta tőle a vadállatokat, amíg aludt. Minden megjelenő oroszlán, akivel a gyerekek a kalandos utazás alatt találkoztak Ő volt, mindig másképp, de ennek meg is volt az oka. 

A harmadik könyv másik nagy üzenete véleményem szerint az, hogy bárhol is vagy, bármilyen élethelyzetben, akár a saját hibádból kifolyólag, akár nem, Isten képes megtalálni és a helyes pályára állítani. A kis királyfi is olyan messzire került a hazájától, a családjától, amilyen messze csak lehetett. Egy másik királyságban volt egy öreg halász szolgája, de Isten megtalálta, kihozta és visszaadta neki, ami az övé volt. Nagyon szép példája ez annak, hogy Isten sohasem feledkezik el a sajátjairól. A kontextus kicsit a zsidók egyiptomi fogságára emlékeztet. Bár ők pontosan tudták kik ők és kihez kell imádkozniuk szabadulásért, a mai világunkban sokkal többen élnek Shastahoz hasonló "rabszolgaságban" (bűnben, függőségek, a múlt és egyéb láncok között), hogy nem tudják, lehetne másképp is s ehhez még király gyerekének sem kell születni. Amíg a könyvben Narnia sorsa a legfontosabb a Bibla Isten Királyságáról beszél, amelynek építésében MINDENKINEK legalább akkora és olyan fontos szerepet szán, mint akár Shastanak.
Bár tudom, e rövid kis könyvecske is alkalmas lenne rá, hogy számtalan aspektusból nagyító alá vegyük, számomra ez volt a legfontosabb üzenete.

Nincsenek megjegyzések:

Üzemeltető: Blogger.