C. S. Lewis - Narnia krónikái - A végső ütközet

A cím már önmagában is nagyon sokat elárul a tartalomról, így mivel nem is az okoz majd meglepetést, hogy ezennel búcsút veszünk Narniától, sokkal inkább az, hogyan...



Fülszöveg

Narnia ​birodalmának titokzatos történetét hét kötetben mondja el a világhírű angol szerző, C. S. Lewis, ezek közül az elsőt, Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény címűt vitte filmre a Walt Disney Pictures és a Walden Media.

A Narnia Krónikája a Jó és Rossz örök háborúját meséli el. Olykor a csatamezőn, nyílt küzdelemben csap össze a fény az árnnyal, máskor a szív rejtett zugaiban. Ám legyenek az ütközetek akár a lélekben, akár a harcmezőn: minden összecsapás meghatározó erejű.

Olyan utakon kalandozhatunk, amelyek a világ végére vezetnek, fantasztikus lényekkel köthetünk ismeretséget, megtudjuk, mi az árulás, mi a hőstett, mit jelent megnyerni vagy épp elveszíteni egy barátot. Kalandos utazás ez a fantázia birodalmában, ugyanakkor a legmélyebb valóságban. Kiadónk sorozatban jelenteti meg a rajzokkal illusztrált hét kötetet. Sorozat ez, melyben minden mű önmagában is teljes egész, önállóan is lenyűgöző olvasmány. 
Tarts velünk a végső ütközetbe, amely majd véget vet minden csatának.

Narnia… ahol a hazugság félelmet szül… ahol a legnehezebb próbát a hűségnek kell kiállnia… ahol a remény talán örökre elveszett. Narniának utolsó napjaiban legveszedelmesebb ellenségével kell szembenéznie, a gonosz ezúttal nem kívülről, hanem belülről támad. Ezzel a megrázó viadallal érnek véget Narnia krónikái.

***

Értékelés

Azok előtt, akik az eddigi hat kötetnek akár az értékelését is végigolvasták, nem titok, hogy a Narnia krónikái valamiféleképpen minden alkalommal a Biblia törvényeit, igazságait és időnként történéseit türközni, ahogy az már a könyvek számában is megmutatkozik, a hét ugyanis bibliai szám. A végső ütközetben a Jelenések könyvét láthatjuk a fantasy világgal keveredve megelevenedni. Érdekes, hogy ahhoz képest, amilyen régi a könyv, mennyire aktuális témát dolgoz fel. 

A majom, aki rosszindulatú nyereség- és hatalomvágyból csalt, hazudott és szerencsétlen bűntársa, az ostoba csacsi karakterére is bizonyosan láthatunk példákat a mai világban, ha jobban körülnézünk. A vallási kérdések azonban ennél is aktuálisabbak. Ha eddig Aslant, az oroszlánt Jézussal vontuk párhuzamba (akire a Biblia a Júda oroszlánjaként utal), akkor bizonyára minden olvasó megsejtette ki lehet a Narnia határán túli királyságban félt isten, akit ott Tash-nak neveznek. Igen, nagy valószínűséggel Allah. 
A tény, hogy milyen vehemenciával és ferdítésekkel próbálták Aslant Tash-sal azonosítani, még inkább erre enged következtetni, különösen, mert egyes emberek már régóta próbálkoznak ezzel a becsapással félre vezetni keresztényeket és nem keresztényeket egyaránt. Most nem kívánok belefolyni, hogy az iszlám és a kereszténység között milyen óriási különbségek vannak, de emlékeztetésül megemlítem, hogy ma a bevándorlás okozta kulturális és vallási különbségek is mekkora gondokat okoznak Európában. Ha a két hit ennyire hasonló lenne, miért ne tudunk békésen megélni egymás mellett?

S ha már a bevándorlás és Narnia... Nem tudok elmenni a tény mellett, ahogy a majom, Fondor az állatok hiszékenységét és félelmét kihasználva átvette az irányítást, behívta a calormenieket és kiszolgáltatta Narnia minden "kincsét" az idegeneknek. Olyan pusztítást idézett elő, pl. a nimfák fáinak kivágásával, ami miatt Narnia sohasem lehetett volna már ugyanolyan, mint előtte. A beszélő állatokat is igába vonták és gyakorlatilag valamennyi "szentnek" és sérthetetlennek elfogadott dolgot lerombolt - valahogy ez is emlékeztet a mai helyzetekre, pedig a könyv nem tegnap íródott...
Ahogy az állatok Narniában már nem hittek Aslanban, úgy a mai emberek nagy része is elfeledkezett Istenről. Narniában Aslan, nálunk Jézus az, aki olyan régen jött el és tett csodákat, hogy könnyű 2000 év távlatából legyinteni rá és azt mondani, "talán igaz sem volt". Így nem meglepő, hogy ugyanakkor a félelem uralta világban könnyen hiszékennyé válunk, aztán pedig szkeptikussá, ahogy Narniában is történt:
– Látjátok? – mondta Aslan. – Nem hagyják, hogy segítsünk rajtuk. A hit helyett a számítást választották. Csupán saját elméjük tartja őket fogva, mégsem képesek kiszabadulni. Annyira félnek a beugratástól, hogy lehetetlen kiugratni őket onnan. De most gyertek, gyermekeim, más dolgunk van!
 A történet vége nem lepett - már, ami a testvéreket illeti, ugyanis Aslan azt mondta, többé nem térhetnek vissza, csak a haláluk lehetett ehhez indok. Egyébként nem értem, egyikük sem házasodott meg? Egyiküknek sem volt már saját családja, aki hiányolja őket? Tudom, hogy ez egy gyerekkönyv, de nem tudom elképzelni, hogy mindenki hajadon és agglegény maradt idős korára, ha már a 3. részben Susant majdnem férjhez adták Narniában. 
Apropó Susan! Teljesen érthetetlenül állok a dolog előtt, hogy nem kaptunk magyarázatot mi fordította el Susan szívét Narniától és Aslantól, hogy ennyire nem érdekelte néhány évvel később. Számomra csupán annyit üzen, hogy a szívünk bármilyen isteni megtapasztalás után is képes lehet megkeményedni. A hit nem magától értetődő és természetes dolog, az kitartást igényel és törődést, ő pedig ugyanezt az energiát másra fordította. S ki tudja, hogy miután megtudta, a testvérei mind vonat balesetet szenvedtek, vajon bánta-e vagy örült a korábbi döntésének, miszerint nem tart velük?

Mindenesetre, kicsit rosszul esett búcsút venni Narniától, attól a megannyi szépségtől, mint bármitől, amit szeretünk és elpusztult, de még szívesebben olvasnék valamivel többet arról az örökké, véget nem érő, romlatlan boldogságról, ami ezután következett... 

De mindaz, ami ezután következett, oly nagyszerű és gyönyörűséges
volt, hogy nem is vagyok képes megírni.[...]


Nincsenek megjegyzések:

Üzemeltető: Blogger.